Kezdőlap  Szálláshelyek  Települések  Ingatlanok  Események  Fotóalbum  Videógaléria  Webkamera  Kapcsolat 

  

   Bálványosfürdő

   Istvana panzió

   Borszék

   Muskátli panzió
   Nosztalgia panzió
   Emy ház
   Ágnes panzió
   Rózsa panzió
   Korona panzió
   Hóvirág panzió
   Roland panzió

   Csíkszereda

   Merkur Hotel
   Csillag Motel
   Bécsiszelet panzió
   Julius panzió

   Félixfürdő

   Gernyeszeg

   Grand Lion panzió

   Gyergyócsomafalva

   Borsika panzió

   Gyergyószentmiklós

   Laczkó Kuckó panzió

   Gyímesbükk

   Gyímesfelsőlok

   Gyímesközéplok

   Hargitafürdő

   Bella Vitae Panzió
   Márton panzió
   Hargita Menedékház
   Tirol Panzió
   Tófalvi panzió
   Albert panzió
   Bagolykő menedékház
   Uz Bencze menedékház
   Márton villa
   Mandala panzió
   Biró panzió
   Hargita villa
   Pókát panzió
   Ozon hotel
   Ilonka villa
   Balint villa
   Kopacz ház
   Csíki Panzió
    Vass villa
   Antal villa
   Szabó Tibor kulcsosházak
   Vera ház
   Tankó ház
   Csillag Motel
   Buzogány ház
   Ilu ház
   Eszti ház
   Gergely ház
   Sándor ház
   Fodor Vendégház

   Kovászna

   Május 1 fürdő

   Marosfő

   Maroshévíz

   Parajd

   Sóvirág panzió
   Alszegi vendégház
   Mária vendégház

   Sugásfürdő

   Szováta

   Tusnádfürdő

   Szudok Panzió
   Vártető Panzió
   Silex panzió
   Havasigyopár apartman
   Olt panzió
 
  Kovászna

Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában Kovászna megyében. Az egykori Orbaiszék központja, 1876-tól járási székhely, 1952 óta város, 1968 óta Kovászna megye névadó települése. Az idők során Vajnafalva olvadt bele, 1968 óta Csomakőrös is hozzá tartozik. Kovásznán számos ásványvíz-kút (helyi nyelvjárásban: borvíz-kút) illetve több gyógyhatású gázfürdő (mofetta) található. a Pokolsártrégen közfürdőként használták.

Fekvése:
Kovászna Kézdivásárhelytől 20 km-re délre a Kárpátok kanyarulatában, a Berecki-havasok lábánál fekszik. A várost a Kovászna-patak szeli ketté.

Nevének eredete:
Több féle változat fűződik Kovászna nevének eredetéhez. Sokan azt állítják, hogy az Erdélyben portyázó törökök nevezték el ezt a helyet 'kvasna'-nak, ami ásványvizet jelentett, mivel Kovászna ásványvíz forrásairól híres. Mások azt tartják, hogy régen élt itt egy szabó aki vásznat árult. A szabó neve Kó volt. Mivel sokan megvették az áruját, hírességnek számított, ami után elnevezték Kovásznának (Ko+vászna) a várost, ahol élt.

Története:
1548-ban Kowazna néven említik. 1840-ben vásártartási jogot kapott. 1756-ban, 1863-ban, 1869-ben, 1874-ben és 1887-ben tűzvész pusztított. Régi református temploma 1754 és 1764 között épült. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A település világhírű klimatikus gyógyhely, üdülőváros, a határában fakad a legtöbb fajta borvíz Erdélyben. Közel 1500 különböző összetételű borvízforrása van. A fürdőélet az 1880-as években kezdődött, 1889-ben megalakult a fürdő részvénytársaság, a vajnafalvi Horgászkút vízét 1891-óta palackozzák. Számos szénsavas termálfürdője és mofettája van. A főtéren levő Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán volt. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle. Egykor hideg gyógyfürdőként használták. A 19. században több kitörését is feljegyezték. 1910-ben 5451 lakosából 4154 magyar, 1105 román, 92 rutén, 48 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 2002-ben 11 369 lakosából 7539 magyar, 3673 román, 117 cigány, 10 német volt. A 2011-es népszámláláskor mintegy 10000 lakost jegyeztek fel, ebből 6368 magyar, 3176 román, 307 cigány, 7 német, a többi más nemzetiségű.

Látnivalók:
• A városon átfolyó Kovászna-patak havasok közé felnyúló völgyében levő Várhegyen egykori vár romjai láthatók.
• A református vallásnak a 17. század kezdetétől vannak nyomai a településen. A ma látható templom 1812–15 között épült, de tornya már 1815-ben ledőlt, majd az 1940-es földrengés is jelentős károkat okozott az épületben.
• Római katolikus temploma 1914 és 1922 között épült.
• Unitárius templom – 1888-ban építették, csupán a harangláb és a benne levő egyik harang datálható valamivel korábbi időpontra.
• A Kádár-házban ma képtár van.
• Itt működik az ország legnagyobb szívgyógyászati központja.
• A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. A későbbi fürdőtelep a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikes fürdő néven. A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét.
• A városban megtalálható gázfürdők, népies megnevezéssel mofetták, rendkívül változatos vegyi összetételükkel – meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva- kiváló gyógyhatással vannak többek közt az érrendszerbeli, az idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára. A gázfürdőbe derékig vagy nyakig bemerülőknek felesleges mozgással a leülepedett sűrű gázt nem szabad felkavarniuk, feltartott fejjel kell fogadniuk a gyógyító gázok perceken belül jelentkező hatását. Az arcizmok rezdülésein észrevehetően követhető, amint a bizsergető meleg a lábujjaktól halad felfelé, a magasabban fekvő testrészek felé.
• A város nevezetes ipartörténeti emléke a Kovászna-Kommandó erdei vasút, amelyet 1892-ben helyezték üzembe, 760 mm-es nyomközzel. A kisvasút kovásznai végén normál és keskeny vágányokkal átszőtt átrakót hoztak létre. Körbejárási lehetőséget csak az 5,8 kilométer hosszú vonal felső végén építettek. A vonalvezetést úgy alakították ki, hogy Kovászna községet (később várost) a vasút elkerülje, de Vajnafalvánál már igen hangulatosan közvetlenül a házak mellett halad, végül beér az elkeskenyedő, csodaszép Tündérvölgybe. Az itt található háromvágányos állomás szolgált a körbejárásra, valamint vonatátadásra, hiszen itt csatlakozott a HÉV - a ma már a világon egyedülálló ipari műemléken, a gravitációs siklóvasúton keresztül - a Kommandó környéki kiterjedt erdei vasúti hálózathoz. A hálózat legnagyobb kiterjedése 200 km körüli volt. Története során sokat változott, hol hosszabbították, hol megszüntettek vonalrészeket. A vasút folyamatos hanyatlása, a motorizáció előretörése és pályaelmosások miatt a Nehoiu-ba vezető Kis-Bászka és Nagy-Bászka völgyi vonalak felszedésével kezdődött (1969 - 1974). 1991-re felszámolták a Kommandóról délre, Gyula felé kiinduló hálózatrészt. A politikai rendszerváltás után az erdők nagyrészt magánkézbe kerültek, és az új tulajdonosok zöme teherautóval szállíttatta a fát. Jelentős erdőterületekről (pl. a Kis-Bászka völgyéből) nem is Kommandóra, hanem a Kárpátok túloldalára szállítanak. 1995-ben a széldöntés hatalmas erdőrészeket pusztított el. Az erdő regenerálódásáig kitermelési korlátozást vezettek be, az addigi évi 180 000 m3 helyett csak 50 000 m3 lett a kitermelhető, amiből mindössze 10 000 m3 jutott a kommandói fűrészüzemnek. 1996-ban erdőtűz ütött ki a Tündérvölgyben. A tűz martaléka lett a siklóvasút is. Sorsdöntő összefogásban azonban a vasút valamikori és aktív dolgozói, támogatói újjáépítették a siklót. A fűrésztelepet 1999. októberében bezárták, a dolgozókat elbocsátották. A vasút utolsó üzemnapja szintén 1999. októberében volt, jelenleg nem üzemel.

Webkamera a Kovásznai sipályáról.
Webkamera a Kovásznai sipályáról




 



  Szallashelyek

 
 
 
 
 
 

  office@transylvaniatourism.ro | Tel: 0749-585285