Kezdőlap  Szálláshelyek  Települések  Ingatlanok  Események  Fotóalbum  Videógaléria  Webkamera  Kapcsolat 

  

   Bálványosfürdő

   Istvana panzió

   Borszék

   Muskátli panzió
   Nosztalgia panzió
   Emy ház
   Ágnes panzió
   Rózsa panzió
   Korona panzió
   Hóvirág panzió
   Roland panzió

   Csíkszereda

   Merkur Hotel
   Csillag Motel
   Bécsiszelet panzió
   Julius panzió

   Félixfürdő

   Gernyeszeg

   Grand Lion panzió

   Gyergyócsomafalva

   Borsika panzió

   Gyergyószentmiklós

   Laczkó Kuckó panzió

   Gyímesbükk

   Gyímesfelsőlok

   Gyímesközéplok

   Hargitafürdő

   Bella Vitae Panzió
   Márton panzió
   Hargita Menedékház
   Tirol Panzió
   Tófalvi panzió
   Albert panzió
   Bagolykő menedékház
   Uz Bencze menedékház
   Márton villa
   Mandala panzió
   Biró panzió
   Hargita villa
   Pókát panzió
   Ozon hotel
   Ilonka villa
   Balint villa
   Kopacz ház
   Csíki Panzió
    Vass villa
   Antal villa
   Szabó Tibor kulcsosházak
   Vera ház
   Tankó ház
   Csillag Motel
   Buzogány ház
   Ilu ház
   Eszti ház
   Gergely ház
   Sándor ház
   Fodor Vendégház

   Kovászna

   Május 1 fürdő

   Marosfő

   Maroshévíz

   Parajd

   Sóvirág panzió
   Alszegi vendégház
   Mária vendégház

   Sugásfürdő

   Szováta

   Tusnádfürdő

   Szudok Panzió
   Vártető Panzió
   Silex panzió
   Havasigyopár apartman
   Olt panzió
 
  Maroshévíz

Maroshévíz a Maros felsõ folyásánál elterülõ magas fekvésû gyergyói medencében található, Hargita megye északi csücskénél, 650 m átlagos tengerszínt feletti magasságon 25o 33' keleti hosszusági és 46o 35' északi szélességi fokok között.
A város a görgényi, Kelemen és a gyergyói havasok között terül el. Városunkhoz legközelebbi városok: Borszék 26 km, Gyergyószentmiklós 38 km, Szászrégen 69 km.

A települést 1567-ben Petrichevitch Horváth Kozma vécsi várnagy alapította, a Bánffy Pál által birtokolt területre, három moldvai családot telepített le és e településnek a Taplócza nevet adta. Településünk neve az évszázadokon keresztül több névváltozást viselt: Taplócza, Toplicza, Gyergyó-Toplicza, 1861 február 3-tól Oláh-Toplicza, majd 1907 jan. 1-tõl Maroshévíz, míg 1918-tól Toplita Românã de a Maroshévíz elnevezést is több hivatalos iraton a román név mellett feltüntetik.

Térségünk 1228-ig a Simon Bán birtoka volt majd ez évtõl a Bánffyak kezére megy, akik a hatalmas kiterjedésü terület jelentõs részét meg is tudják tartani 1945-ig. 1658-ban az akkori Gyergyó-Topliczát a moldvai csapatok Pintea vezetésével ùtjukban Ditró felé elpusztították. 1660 után a Bánffyak 391 fogarasi származásù román jobbágy családot telepítenek Dédáról Topliczára.

1710 körül megindul a tutajozás a Maroson amely jelentõs változásokat hoz a település fejlõdésében. Az 1785 nov. 20-i József féle Európa elsõ népszámlálásakor Topliczán 227 gazdaságot, 23 szabad és 231 jobbágycsaládot jegyeztek, ezek 22 földbirtokoshoz tartoztak.

A legtöbb családja Bornemissza János bárónak (52), Kemény Simon bárónak (30), és Teleki Mihály grófnak (18) volt. Most ugorjunk néhány évtízedet egészen az 1868-as évig, amikor nyolc "parraedium" tartozott Maroshévízhez, éspedig: Kelemenjel, Vérmezõ, Csobortyány, Monesteria, Vegány, Moglányest, Ploptyi és Mogyorós. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Válya akkor már a település része volt. Az elsõ világháborùban véres harcok zajlottak le vidékünkön. Ezt õrzi a Szék-pataki román emlékmû, ahol 771 katonát temettek el, valamint a Zsákhegyi Magyar Hõsök temetõje ahova 450 katonát hantoltak el. Maroshévizet 1952-tõl várossá nyilvánították (majd 2002-tõl municípiummá - megj).

Hivatalos nevek
1567-tõl TAPLÓCZA, 1660-tólTOPLICZA, 1825 körultõlGYERGYÓ-TOPLICZA, 1861-tõlOLÁH-TOPLICZA, 1896-tólTOPLICZA, 1907-tõlMAROSHÉVÍZ, 1918-tólTOPLITA-ROMÂNÃ, 1929-tõlTOPLITA, 1940-tõlMAROSHÉVÍZ, 1944-tõl napjainkig TOPLITA. 2000-tõl az állami hivataloknál használtatik a magyar változása is, aMAROSHÉVÍZ.

Más adatok 1658-ban épült a Mãnãstirea Doamnei (Nagyasszony templom); 1847-ben a Szt. Illés kolostor; 1867 szept. 22 és 1869 aug. 21 között épült a római katolikus templom egy 1780-ban épített fatemplom mellett; 1867-1903 között épült az ortodox templom; 1870-ben létesült a Rom. Kat. Felekezeti Iskola; 1895-ben épült a református templom; 1896-ban létesült a Vájlán a Magyar Àllami Iskola; 1903-1907 között az Urmánczy kastély; 1928-29 között építik a Somos negyedi görög-katolikus templomot amely egy 1777-91 között épített és Szt. Miklos tiszteletére felszentelt fatemplom helyére építettek, melyet 1909-ban költöztettek el a közeli Galócásra.
Nevezetességek: Bánffy fürdõ amelynek vize 27oC és 677,2 m tengerszít feletti magasságon van; Urmánczy fürdõ amelyet 1870 körül vett meg az Urmánczy család a szárhegyi Lázár családtól. Vize 26oC és 653,8 m tengerszínt feletti magasságon található.
Maroshévíz híres szülöttjei: Dr. Urmánczy Nándor (1868-1940) aki 16 éven keresztül Országgyülési képviselõként tevékenykedett, majd 1918-ban rövid idõre Kormánybiztosnak nevezték ki. Az ereklyés országzászló megalapítója és örökös elnöke.
Dr. Miron Cristea (1868-1939): Románia elsõ pátriárkája, míg 1938-39 között Románia miniszterelnöke.

Díszpolgárok
1. Dr. FARKAS ALBERT, alispán, majd ispán, 1905. december 28-án avatták díszpolgárrá,
2. Dr. URMÁNCZY NÁNDOR, országgyülési képviselõ, 1940. november 5-én avatták díszpolgárrá
3. Dr. MIRON CRISTEA, Románia elsõ pátriárkája, miniszterelnök, 1991.
4. GRIGORE VIERU, Moldáv író, 1996.

Maroshévízi webkamera a sipályáról:
Maroshévízi sipálya



 



  Szallashelyek

 
 
 
 
 
 

  office@transylvaniatourism.ro | Tel: 0749-585285