Kezdőlap  Szálláshelyek  Települések  Ingatlanok  Események  Fotóalbum  Videógaléria  Webkamera  Kapcsolat 

  

   Bálványosfürdő

   Istvana panzió

   Borszék

   Muskátli panzió
   Nosztalgia panzió
   Emy ház
   Ágnes panzió
   Rózsa panzió
   Korona panzió
   Hóvirág panzió
   Roland panzió

   Csíkszereda

   Merkur Hotel
   Csillag Motel
   Bécsiszelet panzió
   Julius panzió

   Félixfürdő

   Gernyeszeg

   Grand Lion panzió

   Gyergyócsomafalva

   Borsika panzió

   Gyergyószentmiklós

   Laczkó Kuckó panzió

   Gyímesbükk

   Gyímesfelsőlok

   Gyímesközéplok

   Hargitafürdő

   Bella Vitae Panzió
   Márton panzió
   Hargita Menedékház
   Tirol Panzió
   Tófalvi panzió
   Albert panzió
   Bagolykő menedékház
   Uz Bencze menedékház
   Márton villa
   Mandala panzió
   Biró panzió
   Hargita villa
   Pókát panzió
   Ozon hotel
   Ilonka villa
   Balint villa
   Kopacz ház
   Csíki Panzió
    Vass villa
   Antal villa
   Szabó Tibor kulcsosházak
   Vera ház
   Tankó ház
   Csillag Motel
   Buzogány ház
   Ilu ház
   Eszti ház
   Gergely ház
   Sándor ház
   Fodor Vendégház

   Kovászna

   Május 1 fürdő

   Marosfő

   Maroshévíz

   Parajd

   Sóvirág panzió
   Alszegi vendégház
   Mária vendégház

   Sugásfürdő

   Szováta

   Tusnádfürdő

   Szudok Panzió
   Vártető Panzió
   Silex panzió
   Havasigyopár apartman
   Olt panzió
 
  Félixfürdő

Félixfürdő régi nevén Pecze-Szent-Márton, valószínű az itteni Pecze-patak-ról kaphatta nevét.

A települést egykor Villa Sancti Martini néven, az itteni Félix-fürdőt pedig Szent Márton fürdőnek nevezték.
A település a várad-előhegyi prépostság ősi birtoka volt, majd pedig a Szent István káptalané.

Az egykori Szent Márton település a Mohácsi vész után teljesen elpusztult, az 1566 évi adóösszeíráskor itt mindössze két portát találtak.
A települést csak 1716-ban állíttatta helyre és népesíttette be Helcher Félix premontrei kanonok, és a szomszédságában lévő Félix-fürdővel együtt a premontreieké lett.

Az 1900-as évek elején a településen már állt egy, a premontreiek által épített nagyobb kastélyszerű épület is, és ekkor még egy régi kolostor alapfalai is láthatóak voltak.

Az itt feltörő vizet Európa leggazdagabb hévízforrásának tartották. Napi 17 millió liternél több 49 °C-os vizet adott. A mellette levő melegvizű tóban pedig megtalálható volt a Nymphae-thermalis nevű vízinövény (tavirózsa), mely a termálvizet is kedveli, s amelyet még a törökök honosítottak itt meg.
A fürdő vizét az 1800-1900-as években csúz, idült bőrkiütések, köszvény és aranyeres bántalmak ellen használták.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott. A Trianon utáni új román uralom nem tudott megbarátkozni azzal a történelmi ténnyel, miszerint a fürdő egy premontrei kanonok nevét viseli, így több szerencsétlen kísérletet tettek a település nevének eltüntetésére. Hivták Victoria fürdőnek, illetve Május 9. fürdőnek is, ám az átkeresztelések eredménye az lett, hogy rendre elmaradtak az üdülővendégek, ezért akarva-akaratlanul mégiscsak megmaradt a Félixfürdő elnevezés.
 



  Szallashelyek

 
 
 
 
 
 

  office@transylvaniatourism.ro | Tel: 0749-585285