Kezdőlap  Szálláshelyek  Települések  Ingatlanok  Események  Fotóalbum  Videógaléria  Webkamera  Kapcsolat 

  

   Bálványosfürdő

   Istvana panzió

   Borszék

   Muskátli panzió
   Nosztalgia panzió
   Emy ház
   Ágnes panzió
   Rózsa panzió
   Korona panzió
   Hóvirág panzió
   Roland panzió

   Csíkszereda

   Merkur Hotel
   Csillag Motel
   Bécsiszelet panzió
   Julius panzió

   Félixfürdő

   Gernyeszeg

   Grand Lion panzió

   Gyergyócsomafalva

   Borsika panzió

   Gyergyószentmiklós

   Laczkó Kuckó panzió

   Gyímesbükk

   Gyímesfelsőlok

   Gyímesközéplok

   Hargitafürdő

   Bella Vitae Panzió
   Márton panzió
   Hargita Menedékház
   Tirol Panzió
   Tófalvi panzió
   Albert panzió
   Bagolykő menedékház
   Uz Bencze menedékház
   Márton villa
   Mandala panzió
   Biró panzió
   Hargita villa
   Pókát panzió
   Ozon hotel
   Ilonka villa
   Balint villa
   Kopacz ház
   Csíki Panzió
    Vass villa
   Antal villa
   Szabó Tibor kulcsosházak
   Vera ház
   Tankó ház
   Csillag Motel
   Buzogány ház
   Ilu ház
   Eszti ház
   Gergely ház
   Sándor ház
   Fodor Vendégház

   Kovászna

   Május 1 fürdő

   Marosfő

   Maroshévíz

   Parajd

   Sóvirág panzió
   Alszegi vendégház
   Mária vendégház

   Sugásfürdő

   Szováta

   Tusnádfürdő

   Szudok Panzió
   Vártető Panzió
   Silex panzió
   Havasigyopár apartman
   Olt panzió
 
  Május 1 fürdő

Május 1 fürdő, régi nevén Püspökfürdő, nevét 1851-ben említette oklevél.

1888-ban Szent-lászló,
1913-ban Püspökfürdő néven írták.

Régi nevén Szent László- vagy Püspök-fürdő, Hájó falu határán, a Somlyó-hegy alján terül el.

A fürdő egyike a legrégebben ismert fürdőinknek. Már a 18. században, Árkosy Tegző Benedek írt forrásairól egyik művében, a mely az első fürdő ismertetések közé tartozik. Értékessé meleg forrásai teszik, a melyeknek vize 1898 óta bővebb, a három éven át folytatott fúrás befejezése, 1898 óta bővebb.

Nevét Schlauch bíboros-püspök után kapta; aki a fürdőt átépíttette és kibővíttette. 35.0–41.2 C. hőfoku hévvízét gyógyító hatása miatt már az 1800-as években is távoli vidékekről felkeresik.

Árkosy Tegző Benedek leírása óta számos leírója akadt az érdekes gyógyhelynek, a melynek tavában és talajában geologiai, őslénytani érdekességű kagylók és csigahéjak s a csak Egyiptom édes vizeiben termő Nymphea Thermalis virul.

A fürdő különféle idegbetegségeknél, idegzsábáknál, a gyomor, máj és epehólyag betegségeinél, sárgaság, epekövek, vesekövek stb. gyógyítására javasolt.
Védett természeti értékei:
•A püspökfürdői Tündérrózsa (Nymphea Thermalis)

Kitaibel Pál volt az aki 1798-ban először kutatta a környék növényflóráját. Kéziratát Iter Magno-varadiense, anno 1798 susceptum címen írta meg, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum (Mnscpt. 115. Oct. germ.) alatt őrzött. Ezt a kéziratot, több más, füvészeti utazást ismertető kéziratával együtt, Kanitz Ágoston "Reliquiae Kitaibelianae" címen a bécsi Zoologia-Botanica Gesellschaft-nak 1863-ban megjelent évkönyvében adta ki.

Füvészkedésének középpontja Nagyvárad volt. Ellátogatott innen a Püspök- és Félix-fürdőkbe is. Kitaibel Pál ismerte fel a Püspökfürdő hévvizében az egyiptomi lótusz-virágot, a Nymphaea Lotus var. thermalis-t, de kutatását félszázados szünet követte.
1841-ben aztán Hazslinszky Frigyes nagyváradi tartózkodásakor Püspökfürdőt is felkereste, de eredményt nem közölt. Az ötvenes évek végétől kezdve azonban már mind többen szentelik figyelmüket Bihar növényflórájának, és a lótusz-virág idegen botanikus figyelmét is felkeltette: Haslinger Ferencz, utóbb brünni tanár s a Botanisches Excursionsbuch für den Brünner Kreis" szerzője, aki három évig tartózkodott Nagyváradon, a "Verhandlungen des Naturfosch.-Vereins" 1863-as évfolyamának 2. kötetében (p. 70–72.) röviden ismertette a Nymphaea thermalis-t is.

Flatt Károly pedig - aki huszonhárom évig lakott Bihar vármegyében a Sebes-Körös völgyén; és ez idő alatt számtalanszor barangolta be a környéket füvészkedés céljából - legfőképpen a megye európai hírű növény-nevezetességeivel foglalkozott, a Nymphaea thermalis-t a Nílusból hozatott eredeti Nymphaea Lotus-szal hasonlította össze. Erről készült dolgozatai: "A nagyváradi Püspökfürdő lótusz-virágai" (Nagyvárad 1886), "Védelmet a magyar lótusz-virágnak!", "A mi tündér-rózsánk" (Nagyvárad 1890.), "A lótusz-növényekről" Term.-tud. Közl. Pótf. 1895.), "A Pirus salicifolia, Pall. hazánkban"(Növényt. Lapok 1889.) címen jelentek meg.


Kockás sikló a tündérrózsák közt
Ady Endre is írt erről a ritkaságról:
„ A Nymphea thermalisból
- Amint tudósítónk jelenti -
Néhány év múlva csokrot nem köt
Nagyvárad táján senki, senki! ...
Ez exotikus ritkaságunk,
Mely még csak Pöstyénben honos,
Püspökfürdő környékén pusztul
S ehhez több ok járul, szoros.
Peceszentmárton pocsolyái,
Hájó és Rontó árkai
Kezdtek újabban e virágnak veszedelmesen ártani.
Ökrök, lovak, disznók legeltek
Sajátságos nagy kelyhein … ”
– Ady Endre: Pusztul a lótusz
• Kockás sikló (Tropidonotus Tessallatus) - egy déli kígyófaj, mely 1870-1880 körül csak itt Püspökfürdőnél, a Peczében élt, később azonban ritkán másutt is előfordult.
• Ritka csigafajok:
- Melanopsis costata Fér. var, Muraldi Zgl. nevű kis csiga, mely a híres hévvízi-rózsa (Nymphaea thermalis De C.) társaságában egész Európában csakis a Püspökfürdő hévvizében s körülötte található. Törzsfaja (Melanopsis costata Fér.) Afrika északi partjain, továbbá Szíria és Palesztina lassú folyású vizeiben (Orontész, Jordán, Tiberiás tava stb.) él.
- Melanopsis Succimea, Limnea auricularis Drap és még több apró csigafaj, melyek csak itt, a Nymphaea Thermalis szárán és levelén, vagy a vízben heverő kő vagy fadarabokon élnek.
 



  Szallashelyek

 
 
 
 
 
 

  office@transylvaniatourism.ro | Tel: 0749-585285