Kezdőlap  Szálláshelyek  Települések  Ingatlanok  Események  Fotóalbum  Videógaléria  Webkamera  Kapcsolat 

  

   Bálványosfürdő

   Istvana panzió

   Borszék

   Muskátli panzió
   Nosztalgia panzió
   Emy ház
   Ágnes panzió
   Rózsa panzió
   Korona panzió
   Hóvirág panzió
   Roland panzió

   Csíkszereda

   Merkur Hotel
   Csillag Motel
   Bécsiszelet panzió
   Julius panzió

   Félixfürdő

   Gernyeszeg

   Grand Lion panzió

   Gyergyócsomafalva

   Borsika panzió

   Gyergyószentmiklós

   Laczkó Kuckó panzió

   Gyímesbükk

   Gyímesfelsőlok

   Gyímesközéplok

   Hargitafürdő

   Bella Vitae Panzió
   Márton panzió
   Hargita Menedékház
   Tirol Panzió
   Tófalvi panzió
   Albert panzió
   Bagolykő menedékház
   Uz Bencze menedékház
   Márton villa
   Mandala panzió
   Biró panzió
   Hargita villa
   Pókát panzió
   Ozon hotel
   Ilonka villa
   Balint villa
   Kopacz ház
   Csíki Panzió
    Vass villa
   Antal villa
   Szabó Tibor kulcsosházak
   Vera ház
   Tankó ház
   Csillag Motel
   Buzogány ház
   Ilu ház
   Eszti ház
   Gergely ház
   Sándor ház
   Fodor Vendégház

   Kovászna

   Május 1 fürdő

   Marosfő

   Maroshévíz

   Parajd

   Sóvirág panzió
   Alszegi vendégház
   Mária vendégház

   Sugásfürdő

   Szováta

   Tusnádfürdő

   Szudok Panzió
   Vártető Panzió
   Silex panzió
   Havasigyopár apartman
   Olt panzió
 
  Gyergyószentmiklós

A Keleti Kárpátok mentén, a 25° 35’ keleti hosszúságon és a 46° 43’északi szélességen elhelyezkedő Gyergyószentmiklós létét a Békény pataknak köszönheti. A patak vize az átlagban 810 méter magas területet alkalmassá tette az emberi otthonalapításra.

Gyergyószentmiklós szerves része a Gyergyói medencének, keleti szélén helyezkedik el. A város határait kelet felől a Magas bükk és az 1.257 m magas Pongrácz tető, északon az 1.545 m-t elérő Pricske (Piricske) tető, északnyugaton, nyugaton és délen pedig a Gyergyói medence három településével határos, úgymint Szárheggyel, Alfaluval és Tekerőpatakkal.

Gyergyószentmiklós története szorosan összefügg a székelység életének alakulásával. Első okleveles említése az 1332-1334-es évi pápai tízed jegyzék mely a gyergyói falurendszer kialakulásának előrehaladott folyamatát dokumentálja. Ha a XII. század végén és a XIII. század elején Gyergyószentmiklós a jelenlegi településtől keletebbre a Békény patak felső völgyében terült el amit a felszínre került középkori keresztény temető is bizonyít, 1332-ben már kialakult a falukép, az utcás soros település típus.


Gyergyószentmiklós társadalma kapcsolatban volt a székelyek katonai feladatkörével, mely a birtokviszonyokban is éreztette hatását. A gyalog katonák a termőföldek szétosztásánál majd újraosztásánál egy nyílföldet, a lófők, két nyílföldet, míg a főnépek három vagy öt nyílföldet kaptak, annak alapján, hogy hány páncélos katonával jelentek meg a „lustrán” vagy a hadban. A XV. században és a XVI. század első felében a gyergyószentmiklósi székelyek is mindent elkövettek közszabadságuk és adómentességük megvédésért. Talán ezzel magyarázható részvételük az 1511-es, 1519-21-es és az 1562-es évi felkelésekben. Az 1566-os évi jobbágyadományozások a királyi adományozás megjelenéséhez vezettek Gyergyószentmiklóson is, ahol 1567-ben már 78 libertinus, vagy jobbágycsaládot írtak össze akiknek területeit János Zsigmond fejedelem a főnépeknek adományozta. A gyergyószentmiklósi székelység ősi szabadságának visszaszerzéséért rész vett az 1571-es, 1575-ös, 1583-as, és az 1596-os évi lázadásokban.

A XVI. század jogtörténeti eseménye a székely falu-törvények megjelenése. Bár ezek a közösségi jogalkotások egy korábbi időszak törvényeire utalnak vissza, mégis a fennmaradt első székely falutörvények az 1581-es esztendőhöz köthetők. A háromszéki Zalán és Gyergyóújfalu mellett az említett esztendőben Gyergyószentmiklóson is megfogalmazták a település határ rendtartását rögzítő törvényt.

A XVII. század első felében uralkodó fejedelmek, felismerve a székely katonai erő fenntartásának a szükségességét, uralkodásuk kezdetén megerősítették a székelyek szabadságjogait. Egyesek közülük vásárjogok adományozásával segítették elő a székely települések fejlődését. Így például 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásárjog adományozása döntő módon hozzájárult a moldvai örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez 1637-ben, 1654-ben, majd 1669-ben.

A Habsburg uralom állandósulásával ismét veszélybe került a székely szabadság. Ezért a gyergyószentmiklósiak Thököly Imre, majd pedig II. Rákóczi Ferenc oldalán harcoltak ősi szabadságjogaikért és a magyar szabadságért. A székelyek kuruc pártisága miatt, 1708-tól kezdődően a Habsburgok nem vették igénybe a székelyek hadszolgálatát. 1762-ben az osztrákok megpróbálták Gyergyószentmiklóson is felállítani a székely határőrezredeket. Mivel azonban nem akarták a székelyek számára biztosítani az adómentességet, s főleg azt, hogy saját tisztjeik vezetése alatt hozzák létre a gyalog és huszárezredeket, 1762. július 26-án a gyergyószentmiklósiak lázadásához vezetett. A Gubernium elnöke, a Habsburg tisztikarral együtt kénytelen volt elmenekülni városunk területéről. A székelység megosztásával 1763. decemberében Gyergyószentmiklóson sikerült megszervezni az osztrákoknak az első székely gyalogezredet és a huszárezred első kompániáját. Mint határőrkatonák a gyergyószentmiklósi székelyek a XVIII. század végén és a XIX. század elején részt vettek az orosz –osztrák–török háborúban, a bajor örökösödési háborúban, a francia forradalom és Napoleon elleni háború sorozatban. Ezekben a harcokban a gyergyóiak megismerkedtek a francia forradalom elveivel, a felvilágosodás korának szabadságeszményével. Ez a szabadságeszmény lesz az a mozgatóerő az 1848-1849-es évi eseményekben, mely döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy a gyergyószentmiklósi székelység óriási véráldozattal járuljon hozzá a szabadságharc katonai sikereihez.

A XIX. század második felében Gyergyószentmiklós társadalmában is megszűntek a rendi korlátok. A föld árúvá válásával az új kapitalista gondolkodásmódú csoport a saját javára valósította meg az arányosítást és a tagosítást. A céhek helyét elfoglalta az Ipartestület, mely szintén a kisiparosok szervezete volt. A XX. század elején Gyergyószentmiklóson főleg a fafeldolgozó ipar fejlettsége volt szembetűnő, de kimutatható a fémfeldolgozás, a szállodaipar, a bőrgyártás, fonó-szövő ipar, a szabászat és a ruházati ipar egyéb ágai, a malomipar, illetve a gépgyártás. Gazdasági fejlettség tekintetében Gyergyószentmiklós a korabeli Csík vármegye legfontosabb települése volt.

1607-től kezdődően a különböző okiratokban mezővárosként, vagy városként szerepelt. 1871-ben a kevesebb adó fizetése érdekében Gyergyószentmiklós korabeli vezetősége nagyközséggé nyilvánította a települést. Ezért kellett a XX. század eleji önkormányzati vezetésnek megküzdenie, hogy 1907. decemberében Gyergyószentmiklós új jogi-közigazgatási „státusával” ismét a városok sorába emelkedjen.

A XX. század eleji virágzó gazdasági életet valósággal megtörte a trianoni döntés. Gyergyószentmiklós elveszítette a határ menti kereskedelmi helyzetéből származó előnyeit. Ugyanakkor a korabeli román hatalomnak nem állt érdekében biztosítani a feltételeket e magyar város továbbfejlődéséhez.

A XX. század hatvanas éveinek végén és a hetvenes évek elején Gyergyószentmiklóson is megkezdődött az ú. n. szocialista iparosítás. Bár a cél a város románosítása volt, mivel azonban a várost körülvevő falvak lakossága magyar volt, ez a próbálkozás meghiúsult. Természetesen ebben része volt a létrehozott vállalatok vezetőinek is. A korabeli bútorgyár, szövöde, gép- és cserealkatrész gyár, valamint a mechanikai vállalat viszonylag modern gépi állománnyal rendelkeztek és számos munkahelyet biztosítottak a Gyergyói-medence lakossága számára.

Az 1989. évi decemberi változások lehetővé tették a város magyar jellegének a megerősödését és a testvérvárosi kapcsolatok kiépítését. A város gazdasági potenciáljában jelentős gazdasági hanyatlás mutatható ki, részben az 1996-2001 között lezajlott magánosítás felelőtlen és törvénytelenségekkel teli végrehajtásával.
 



  Szallashelyek

  Laczkó Kuckó panzió    
   
Place nr: 12
Rooms:
- 4 db pótágyazható franciaágy
Services: TV, Wireless Internet, Parkirozó, Konyha, Tűzhely, Vendéglő, Hütőszekrény, Terasz, Mikrohullámsütő, Kertibútor, Hinta, Központi füttés, Nappali, Kávéfőző,
Location: Gyergyószentmiklós
 

 
 
 
 
 
 

  office@transylvaniatourism.ro | Tel: 0749-585285