Kezdőlap  Szálláshelyek  Települések  Ingatlanok  Események  Fotóalbum  Videógaléria  Webkamera  Kapcsolat 

  

   Bálványosfürdő

   Istvana panzió

   Borszék

   Muskátli panzió
   Nosztalgia panzió
   Emy ház
   Ágnes panzió
   Rózsa panzió
   Korona panzió
   Hóvirág panzió
   Roland panzió

   Csíkszereda

   Merkur Hotel
   Csillag Motel
   Bécsiszelet panzió
   Julius panzió

   Félixfürdő

   Gernyeszeg

   Grand Lion panzió

   Gyergyócsomafalva

   Borsika panzió

   Gyergyószentmiklós

   Laczkó Kuckó panzió

   Gyímesbükk

   Gyímesfelsőlok

   Gyímesközéplok

   Hargitafürdő

   Bella Vitae Panzió
   Márton panzió
   Hargita Menedékház
   Tirol Panzió
   Tófalvi panzió
   Albert panzió
   Bagolykő menedékház
   Uz Bencze menedékház
   Márton villa
   Mandala panzió
   Biró panzió
   Hargita villa
   Pókát panzió
   Ozon hotel
   Ilonka villa
   Balint villa
   Kopacz ház
   Csíki Panzió
    Vass villa
   Antal villa
   Szabó Tibor kulcsosházak
   Vera ház
   Tankó ház
   Csillag Motel
   Buzogány ház
   Ilu ház
   Eszti ház
   Gergely ház
   Sándor ház
   Fodor Vendégház

   Kovászna

   Május 1 fürdő

   Marosfő

   Maroshévíz

   Parajd

   Sóvirág panzió
   Alszegi vendégház
   Mária vendégház

   Sugásfürdő

   Szováta

   Tusnádfürdő

   Szudok Panzió
   Vártető Panzió
   Silex panzió
   Havasigyopár apartman
   Olt panzió
 
  Gyergyócsomafalva

A csomafalvi Várhegyen ősi vár lehetett, rabonbánok sasfészke, mint a székelyek fennmaradá-sának százados bizonyítékai. A település Hunyadi János korában (XV. század közepe)keletkezhetett. Az első tanya a Farkasdombon volt, melynek tulajdonosa Inger János, majd a három-széki Kiskőrösről származó Csoma Ferenc. A település róla kapta a nevét. Orbán Balázs a „Samu” névből eredez-teti a falu nevét, de Rokaly József ezt megcáfolja „Gyergyócsomafalva mono-gráfiája” című kötetében.

KEZDETEK
A Gyergyói-medence te-lepülései a XIII. század elején létrejöttek. Az 1332-es pápai tizedjegyzék már említi Alfalut, Szentmiklóst, Szárhegyet, és Új-falut (akkori nevén Katorzsa). Az 1567-es pápai regestrum először em-líti a települést, Chyomaffalwa néven. Ekkor 15 portával és kb. 200-300 lakossal rendelkezett. Egyházilag Alfalu filiája volt A falu legrégebben kialakult részei: Far-kasdomb, Inczeloka, Főút központi része és a későbbi Csata-kert, Dávid-domb, Hu-szár utca, a templom környéke (Alszeg, Déllő, Szoros és Szentmiklósi utcák / Kor-pos szege). 1567-ben az alfalvi származású István pap vezetésével kezdődött a Csíksomlyói búcsú, illetve ekkor említik először Ditrót, Remetét és Tekerőpatakot. 1609-től jelenik meg a Gyergyócsomafalva elnevezés (1610-ben 36 kapu van).
AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG KORA (1567-1691)
A falu területét erdőírtással és mocsarak lecsapolásával növelték. Fokozatosan alakult ki a „nyílföldek” rendszere. 1596 elején zajlott a „véres farsang”, melynek során Apafi Miklós seregei lemészárolták Újfalu, Csomafalva, és Alfalu lakosságának jó részét, a házak-ba menekülőkre pedig rágyújtották a szalmafedelet. A csomafalvi Vashámorban 1642-ig „vasat futtak”., tehát vasmosató hely volt (Hámori oldal v. Haba István hámora). 1643-ban Csomafalván nemes, lófő, puskás gyalog személyek élnek, tehát kizárólag székelyek! 1647-ben 78 családot tartanak számon. 1655-ben II. Rákóczi György a ha-vasalföldi hadjárat után 8 csomafalvi hadfit tűntet ki lófőségi címmel. II. Rákóczi György 1657-es vesztes lengyelországi hadjárata után, a tatárok sok erdélyi foglyot ejtenek. A csomafalvi Imreh György Kréta szigetén raboskodott. A többszöri pestisjárvány és éhezés mellett, 1658-1662 között a török-tatár dúlások ritkították Erdély, Székelyföld és Gyergyó népét (1658 – Tatárdomb, a gyergyói székelyek győzelme). A Bécs ellen indított ostromban, a Porta oldalán (1683-1686), Both Mihály lovas századában 38 csomafalvi harcolt, akik közül 5 a harctereken halt meg. Legrégebbi családnevek Csomafalván: Csoma, Dávid, Farkas, Incze,Nagy, Borsos, Tőke, Albert, Benedek, Lázár, Köllő, Dorgó, Simó, Domokos, Ráduly, Huszár, Elekes, Ambrus, Alszegi, Madarász (1604-ig).A falusbírót és a 6 esküdtet a falugyű-lés választotta egy-egy évre. A falu törvénytevő fóruma a faluszéke volt.

A HABSBURG URALOM KORA (1691-1848)
A császári adóterhek miatt egész Székelyföld és Csomafalva csatlakozott a kuruc szabadságmozgalomhoz. Az 1704-es katonai lustrák szerint a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, a solti táborban 28 csomafalvi katona neve jelenik meg. Idehaza, a Gyergyói falvakban is pusztítottak a labanc hordák, ehhez társult még egy moldvai tolvaj szabadcsapatának fosztogatása Al-falu és Vasláb között (tehát Csomafalván is). A császáriak kegyetlenkedéseinek em-lékét őrzik egyes helynevek: a mai Határ-kapunál az Akasztófahely, és a „Kén úttya” (Kín útja). 1708-ban pestisjárvány pusztított Gyergyóban. A Rákóczi-féle szabadságharcot követő-en Gyergyó falvaiba is berendezkedett a császári hatalom (1712-1740). 1728-ban épül fel Csomafalva első tem-ploma (addig egy kis fatornyú kápolna létezett) és 1730-ban egyházilag önállósul Gyergyóalfalutól. Az önálló Csomafalva első plébánosa: P. Tóbi Mihály (1730-32). 1711-1762 között a székelyek katonai szolgálatot nem teljesítettek. 1762-től el-kezdődött a székely falvak fiatal és élete-rős férfiainak erőszakos besorozása. 1763. december 1-én Csomafalván verbuváltak. 1763. december 18-án, a gyergyószent-miklósi örmény templomban és udvarában sor került a 4 gyalogos és 1 lovas század felállítására és a zászlószentelésre. A székelység ellenállása végülis az 1764. január 7-i Madéfalvi mészárlásba (SICULICIDIUM) torkollt. 1793-1815 között a francia háborúk so-rán, német földön több csomafalvi katona is elesett (a csíki gyalogezred tagjai). A korábban kialakult Szászfalu 1773-tól, fokozatosan egybenő Csomafalvával, később alakul ki a Somlyóvölgyi rész, a Kosza is. 1848-1849: A csomafalviak, akárcsak az egész székelység egyemberként állt ki a magyar forradalom mellett, hiszen ekkor már 84 esztendeje sínylődött a kényszer katonai szolgálat és a gyarmati elnyomás alatt. A szabadságharcban végülis Csomafalváról 216 tiszt és honvéd vett részt, akiknek a neve a Hősök Emlékművén díszeleg 1993 óta. 1878-ban, Egyed Pál plébános ideje alatt fejezték be az új, jelenleg is álló plébániatemplom építését.

XX. SZÁZAD
Az első világháborúban 174, a másodikban pedig 88 hősi halottja volt a községnek, de a fogságba esettek és az eltűntek száma ennél jóval nagyobb. 1920-ban, a trianoni békével Csomafalva is román fennhatóság alá került. A két világháború között hősies küzdelem folyt az anyanyelvű oktatás megvédéséért (Török Ferencz plébános, 1929 – Szilágyi iskola építése, 1933 – Templomgömb-diverzió a román hatalomtól). Az 1946 után berendezkedő kommunista rezsim nagyon megkeserítette a község életét (kuláküldözések, erőszakos kollektivizálás, kényszer munka-szolgálat, beszolgáltatások, stb.) Az 1989-es rendszerváltás egyfajta megújulást, de ugyanakkor társadalmi feszültségeket is hozott Csomafalvára.
 



  Szallashelyek

  Borsika panzió    
   
Place nr: 16
Rooms:
- 6 db kétágyas szoba
- 1 db négyágyas szoba
Services: Telefon, TV, Wireless Internet, Parkirozó, Konyha, Tűzhely, Vendéglő, Hütőszekrény, Terasz, Kertibútor, Hütőszekrény, Sioktatás, Szállás,
Location: Gyergyócsomafalva
 

 
 
 
 
 
 

  office@transylvaniatourism.ro | Tel: 0749-585285